Fagyállók
Az autó hűtőrendszereinek zavartalan működéséhez elengedhetetlen a megfelelő hűtőfolyadék, hiszen ez szabályozza a motor üzemi hőmérsékletét és védi a rendszert a korróziótól, illetve a fagy okozta meghibásodásoktól. A különböző szabványok (AG11, AG13, AG13+ stb.) elsősorban az adalékanyag-összetételt, a korrózióvédelmi tulajdonságokat és az alkalmazási területet határozzák meg. Bár az elnevezések gyártónként némileg eltérhetnek, általánosságban a korábbi (silicátos) és az újabb (szerves savas vagy hibrid) technológiájú termékek különülnek el.
Az AG11 (gyakran G11 néven is említett) megoldás az idősebb típusú járműveknél igen elterjedt. A benne található adalékok főként szilikátokra támaszkodnak, amelyek vékony védőréteget képeznek a fémfelületeken. Színe általában kékes vagy zöldes árnyalatú, és a motor öntöttvas blokkjainak, valamint a régebbi hűtőrendszereknek megfelelő védelmet nyújt. Hátránya, hogy a bevonat idővel lekophat, emiatt rendszeres cserét, illetve feltöltést igényel, általában kétévente.
Az AG13 (sok esetben G12, G12+ vagy G13 néven is megjelenhet) már szerves savas (OAT) adalékokkal készül. Fő előnye, hogy a korrózióvédelmet hosszabb ideig képes fenntartani, és a fémfelületeken belülről hat, ahelyett, hogy egy mindenütt vastag bevonatot képezne. Tipikusan rózsaszín, piros vagy éppen lilás árnyalatban kapható, és a modern, alumíniumból, illetve egyéb könnyűfémekből készült motorblokkokhoz kifejezetten ajánlott. Az AG13+ még fejlettebb technológiával bír, ami tovább növeli a csereperiódusokat és a magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képességet.
A sárga vagy narancs színű változatok gyakran hibrid megoldások: a szerves savas és a hagyományos szilikátos adalékok előnyeit igyekeznek ötvözni. Különböző márkák eltérő jelölésekkel hozzák forgalomba ezeket, de mindegyiknél hangsúlyos, hogy a megfelelő fémvédelmet biztosítsák, és ne keveredjenek össze a nem kompatibilis típusokkal. Az adott jármű kezelési útmutatója sokszor tartalmazza, melyik szabvány a leginkább ajánlott.
Fontos, hogy a hűtőfolyadékok cseréjekor ügyeljünk a rendszer átmosására, mert a különféle kémiai összetételek találkozása kicsapódást vagy habosodást idézhet elő. Érdemes a javasolt csereintervallumokat betartani, mivel az adalékanyagok hatékonysága idővel csökken. Egy elöregedett folyadék már nem képes hatékonyan megelőzni a fagy okozta károkat vagy a korrózió kialakulását, ráadásul a túlmelegedés kockázatát is növeli.
Az autó hűtőrendszereinek zavartalan működéséhez elengedhetetlen a megfelelő hűtőfolyadék, hiszen ez szabályozza a motor üzemi hőmérsékletét és védi a rendszert a korróziótól, illetve a fagy okozta meghibásodásoktól. A különböző szabványok (AG11, AG13, AG13+ stb.) elsősorban az adalékanyag-összetételt, a korrózióvédelmi tulajdonságokat és az alkalmazási területet határozzák meg. Bár az elnevezések gyártónként némileg eltérhetnek, általánosságban a korábbi (silicátos) és az újabb (szerves savas vagy hibrid) technológiájú termékek különülnek el.
Az AG11 (gyakran G11 néven is említett) megoldás az idősebb típusú járműveknél igen elterjedt. A benne található adalékok főként szilikátokra támaszkodnak, amelyek vékony védőréteget képeznek a fémfelületeken. Színe általában kékes vagy zöldes árnyalatú, és a motor öntöttvas blokkjainak, valamint a régebbi hűtőrendszereknek megfelelő védelmet nyújt. Hátránya, hogy a bevonat idővel lekophat, emiatt rendszeres cserét, illetve feltöltést igényel, általában kétévente.
Az AG13 (sok esetben G12, G12+ vagy G13 néven is megjelenhet) már szerves savas (OAT) adalékokkal készül. Fő előnye, hogy a korrózióvédelmet hosszabb ideig képes fenntartani, és a fémfelületeken belülről hat, ahelyett, hogy egy mindenütt vastag bevonatot képezne. Tipikusan rózsaszín, piros vagy éppen lilás árnyalatban kapható, és a modern, alumíniumból, illetve egyéb könnyűfémekből készült motorblokkokhoz kifejezetten ajánlott. Az AG13+ még fejlettebb technológiával bír, ami tovább növeli a csereperiódusokat és a magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képességet.
A sárga vagy narancs színű változatok gyakran hibrid megoldások: a szerves savas és a hagyományos szilikátos adalékok előnyeit igyekeznek ötvözni. Különböző márkák eltérő jelölésekkel hozzák forgalomba ezeket, de mindegyiknél hangsúlyos, hogy a megfelelő fémvédelmet biztosítsák, és ne keveredjenek össze a nem kompatibilis típusokkal. Az adott jármű kezelési útmutatója sokszor tartalmazza, melyik szabvány a leginkább ajánlott.
Fontos, hogy a hűtőfolyadékok cseréjekor ügyeljünk a rendszer átmosására, mert a különféle kémiai összetételek találkozása kicsapódást vagy habosodást idézhet elő. Érdemes a javasolt csereintervallumokat betartani, mivel az adalékanyagok hatékonysága idővel csökken. Egy elöregedett folyadék már nem képes hatékonyan megelőzni a fagy okozta károkat vagy a korrózió kialakulását, ráadásul a túlmelegedés kockázatát is növeli.
